Egyre szorosabb a kapcsolat a Trump-kampány, valamint a Republikánus Párt konzervatívabb szárnya és a magyar kormánypártok között. Sok amerikai jobboldali politikus viszont nem örül ennek a folyamatnak, főként az ukrajnai háborúról szóló eltérő álláspontok miatt, sokan attól tartanak, hogy Magyarország befolyásolni az idei amerikai elnökválasztást.
A magyar kormány az Európai Bizottság által kiszabott rekordbírság miatt jogi lépéseket tervez, hogy érvényesítse igényeit Brüsszellel szemben. A Belügyminisztérium parlamenti államtitkára, Rétvári Bence bejelentette, hogy Magyarország a határvédelemmel kapcsolatos költségekért 900 milliárd forint kártérítést követel. Ezt ütköztetnék a Magyarországra az Európai Unió Bírósága által kiszabott 200 millió eurós egyszeri, és napi 1 milliós bírsággal.
Egyre biztosabb, hogy Magyarország több mint 1 milliárd eurónyi uniós forrást elveszít az év végén, mivel decemberben lejár egy határidő a jogállamisági eljárás által felfüggesztett támogatásoknál. Eközben a magyar kormány és az Európai Bizottság tárgyalásai a még felfüggesztett kohéziós pénzek kiszabadításáról, valamint az Erasmus-ügyről hónapokkal ezelőtt megrekedtek. Várhatóan az őszig, az új uniós végrehajtó testület felállításáig nem is folytatódhatnak. A magyar kabinet az EU-s tisztviselőkre mutogat ezügyben, míg több hitelminősítő is osztályzatrontási kockázatnak tartja az EU-források részleges vagy teljes elvesztését.
Az eurócsoport elnöke, Paschal Donohoe, Írország közkiadási minisztere a jövő hétig dönt arról, hogy megtartják-e az eurózóna pénzügyminisztereinek budapesti találkozóját – jelentette a Politico két, névtelenséget kérő uniós tisztviselőre hivatkozva. A magyar soros EU-elnökség egyre több eseményét bojkottálják a tagországok és az Európai Bizottság.
Cseh vezetők hétfőn arra figyelmeztettek, hogy az európai egység és biztonság gyengítésére irányuló orosz kísérletek meghozzák gyümölcsüket: már most is egyre megosztottabbak az európai országok társadalmai, ami súlyos veszélyt jelent a demokratikus rendszerekre is. Bírálták a magyar kormány lépését is, hogy egyszerűbbé tette a tartózkodási engedélyek megszerzését az orosz és fehérorosz állampolgároknak, ezért azonnali lépéseket sürgettek – számolt be az Euractiv.
Az Európai Unió új, ötéves ciklusában teljesen felborulhat az eddigi status quo, mivel a keleti tagállamok éppen hatalomátvételre készülnek. A kelet-európai nemzetek kialakulóban lévő, „szárnyállamoknak” nevezett koalíciója arra készül, hogy jelentősen befolyásolja az EU döntéshozatalát és a transzatlanti politikát. A hatalmi dinamikát az északi országok, a balti államok, Lengyelország, Csehország és Románia rúgná fel, összehangolva közös politikai törekvéseiket, hogy leszámoljanak vagy rivalizáljanak a most domináns német–francia-tengellyel. Noha Orbán Viktor magyar miniszterelnök az elmúlt tíz évben sokszor szorgalmazta, hogy álljon össze egy V4-es vezetésű keleti blokk, amely a nyugati tagállamok ellensúlya lehetne, Magyarország minden jel szerint teljesen kimarad az új hatalmi erőtérből.
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki kemény fenyegetést fogalmazott meg Brüsszelnek, miszerint, ha nem támogatják Magyarország határvédelmi kiadásait, a migránsokat egyenesen az uniós fővárosba küldhetik. Az Európai Bizottság reagált a magyar kormány üzenetére, nem látszik, hogy engednének a kabinet követelésének.
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a mai kormányinfón bejelentette, hogy jövőre bruttó 800 ezer fölé, a ciklus végére pedig várhatóan 1 millió forint fölé nő a tanárok bére, a kormány ugyanis vállalta, hogy a diplomás átlagbér 80%-án tartja a tanárok bérét. Emellett Gulyás elmondta, hogy ha nem születik megállapodás Brüsszellel a migráció kapcsán, akkor a kormány a határról egyenesen Brüsszelbe küldi a migránsokat. Emellett szó volt a kórházak klimatizálásáról, gazdasági és költségvetési kilátásokról a mai kormányinfón.
Lázár János döntése alapján Hegyi Zsolt és Dányi Gábor váltja Pafféri Zoltánt és Steininger Zsoltot szeptembertől a MÁV élén. Pafféri most egy posztban reagált leváltására, üzenve utódjának, a miniszternek, valamint munkatársainak is.
Málta és Magyarország EU-s biztosjelöltjei miatt már komoly viták robbantak ki Brüsszelben, amelyek befolyásolhatják a két ország pozícióját az uniós végrehajtó intézményben. A szigetország egy sokak szerint túl fiatal, tapasztalan jelöltet állított Glenn Micallef személyében, ami miatt Málta egy jelentéktelen portfóliót kaphat csak a következő Európai Bizottságban. Magyarország esetében pedig Várhelyi Olivér konfliktusos előző öt éve miatt követelnek sokan egy másik jelöltet.
Magyarország állítólag befejezte ellentmondásos „békemisszióját”, amelynek során Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, Hszi Csin-ping kínai elnökkel és Donald Trump volt amerikai elnökkel találkozott Orbán Viktor magyar kormányfő – derül ki egy Bóka János uniós ügyekért felelős miniszter tagállamoknak küldött jegyzékéből. A lépés az Európai Unióval fennálló növekvő feszültségek közepette történt, amely tovább eszkalálódott Magyarország vitatott vízumprogramja miatt.
Az Európai Bizottság kapcsolatba lépett az orosz és fehérorosz állampolgárok könnyített bevándorlási lehetősége miatt a magyar hatóságokkal miután a balti államok, Lengyelország és Finnország is panasszal élt a rendszer miatt. Az Európai Néppárt pedig azzal gyanúsította a kormányt, hogy kémeket szabadít az EU-ra. Azonban rengeteg a tévhit a Nemzeti Kártya jelentette lehetőségek kapcsán, és nem az oroszok beutazása vált ellenőrizhetetlenné, inkább a letelepedésük vált egyszerűbbé, amiben több tagállam kockázatokat lát.
A magyar Külgazdasági és Külügyminisztérium szerint nem vétózták meg a venezuelai választásról szóló közös EU-s nyilatkozatot, hanem csak további adatokra vártak.
Az uniós országoknak nem sikerült megállapodniuk a venezuelai választások vitatott eredményét bíráló közös nyilatkozatról, miután Magyarország megvétózta azt – közölte két, a megbeszéléseket ismerő tisztviselő a Politicóval. Németország ezért saját szankciókat fontolgat a dél-amerikai ország rezsimjével szemben.
Megjelent a magyar kormány részletes jogalkotási munkaterve: a dokumentumból kiderül egyebek mellett az, hogy mikor dönt a kormány a következő nyugdíjemelésről és egyes adónemek módosításáról.
Az Európai Bizottság a magyar hatóságoktól vár tisztázást az új vízumrendszer alkalmazási köréről, amely biztonsági aggályokat vetett fel az EU-ban. A nyolc ország – köztük Oroszország és Fehéroroszország – állampolgárai számára gyorsított beutazást lehetővé tevő rendszert bírálatok érték, mivel az Európai Népppárt egy levélben jelezte aggodalmát, hogy a magyar nemzeti kártya lehetővé teheti az EU-n belüli kémtevékenységeket, és veszélyeztetheti a schengeni térség biztonságát.
Magyarország közelmúltbeli döntése, hogy enyhíti az orosz látogatókra vonatkozó vízumkorlátozásokat heves ellenkezést váltott ki az Európai Unióban, és az Európai Parlament legnagyobb politikai pártja, az Európai Néppárt (EPP) sürgős ellenintézkedéseket sürget. Manfred Weber, a szövetség elnöke arra figyelmeztetett, hogy a lépés „komoly nemzetbiztonsági aggályokat” vet fel, mivel lehetővé teszi, hogy az át nem vizsgált oroszok szabadon utazhassanak az EU nagy részén.
A HVG beszámolt arról, hogy a magyar kormány katonák alkalmazásával oldaná meg a légiirányításban kialakult káoszt.
Orbán Viktor miniszterelnök csütörtökön Washingtonban kétoldalú megbeszélést folytatott Hrisztijan Mickoszki észak-macedón kormányfővel - közölte az MTI-vel Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke.
Tárgyalt egymással Washingtonban Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, illetve Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter. Kuleba közölte: Ukrajna békekonferenciát fog szervezni, de nem fognak békét kötni orosz narratívák mentén.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Mutatunk hat érdekes ábrát.
Holnap is érdemes ugyanilyen időre készülni.
Más gondokkal is küzd Moszkva.
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
