Orbán Viktor miniszterelnök bejelentett egy új, kkv-kat segítő programot, a Demján Sándor-programot. A tervek szerint tőkét, kedvezményes hiteleket juttatnak a kkv-knak, hogy "nagyobbak legyenek". A Kossuth Rádió "Jó reggelt, Magyarország!" c. műsorában a kormányfő elmondta, az idei harmadik és negyedik negyedévben 1-2 százalék körül lesz a növekedés, de 2025 első két negyedévében "óriási lendületet fogunk venni".
Magyarország hivatalosan is kérvényezi kimaradását az Európai Unió új menekültügyi és migrációs szabályozásaiból. Ylva Johanssonnak, az Európai Bizottság belügyi biztosának írt levelében a kormány jelezte: amennyiben szerződésmódosításra kerül sor, Magyarország a jövőben nem kíván részt venni az uniós menekültügyi rendszerben. – jelentette be Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter hétfőn. Mindez egy újabb konfliktust mérgesíthet el Brüsszellel: a tagállamok és az EP is szükséges a szerződésmódosításhoz, amíg ez nem történik meg, nincs esély a kimaradásra.
Brüsszelben döntés született arról, hogy az Európai Unió Bírósága elé viszik a Magyarországon 2023 decemberében elfogadott szuverenitásvédelmi törvényt.
Csütörtök délelőtt helyett délután 14:30-kor veszi kezdetét a Kormányinfó, ami meglehetősen szokatlan időpont.
Törvényt módosít a kormány, hogy az Európai Bizottsággal megegyezzen a magyar modellváltott egyetemek ügyében. A közérdekű vagyonkezelő alapítványok (kekva) kuratóriumi tagjainál tisztázzák az összeférhetetlenségi szabályokat, amelyeket 2022 követel az uniós végrehajtó testület, de a társadalmi egyeztetésre bocsátott szöveg alapján egyáltalán nem biztos, hogy Brüsszel visszaengedi a magyar hallgatókat az Erasmus-, és kutatókat a Horizon programokba.
Ballisztikus rakétát lőtt ki Izraelre a Hezbollah terrorszervezet, ez az első ilyen támadás, mióta a helyzet eszkalálódott az északi határon – írja a CNN.
Egyre biztosabb, hogy az idei év végén Magyarország jelentős mennyiségű uniós forrást veszít el véglegesen, a végösszeg megközelíti a 1,5 milliárd eurót. A régóta húzódó jogállamisági viták, a kondicionalitási eljárás lezáratlansága még csak fenyeget a pénzek elbukásával, de 300 millió eurónyi forrást már el is veszített a költségvetés az Európai Unió Bíróságának ítélete miatt, amit a kormány nem is akar végrehajtani.
Brüsszelben egyre inkább készülnek a jövő év elején induló lengyel soros elnökségre: igazán fontos döntéseket nem is várnak a Magyarország vezette félév hátralevő részében. Az Európai Bizottság és a tagállamok kétharmada továbbra is bojkottálja a Budapesten rendezett informális tanácsi üléseket. A fő cél az, hogy a Belgium vezetése alatt már előkészített ügyeket és dossziékat lezárják. Sokan azzal sem számolnak, hogy érdemi döntés születik az Orbán Viktor miniszterelnök által a november 8-i csúcstalálkozóra előterjesztett versenyképességi csomagnál. Mindeközben az EU ezermilliárd eurós nagy tervéről, a tőkepiaci unióról már intenzív tárgyalásokat folytatnak a lengyel kormánnyal – tudta meg a Portfolio uniós tisztviselőktől.
Orbán Viktor miniszterelnök az árvízhelyzetről tartott Árvízinfót, amelyen elmondta, csütörtökig kell kitartanunk. A kormányfő kijelentette, Budapesttől délre is vannak feladatok, de itt sem fogja meghaladni az árszint a korábban mért legmagasabb szintet. Bajánál még meg kell emelni a védművet a következő napokban. Felhívta a figyelmet, az apadás időszakában szokott előfordulni gátszakadás, most erre kell nagyon figyelni.
Szerda reggelre elöntötte a rakpartot a víz Budapesten, Kisoroszit elzárta az árhullám több napra, Szentendrén pedig van, ahol már csak a házak kerítésének teteje látszik ki a Dunából. A fővárost fokozatosan éri el a kiugró árhullám, amelyre több mint 10 éve nem volt példa. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság előrejelzése szerint nem lesz második árhullám, de az első elhúzódik. Orbán Viktor ma reggel sajtótájékoztatót tartott, amelyen elmondta, hogy jövő hét közepén hagyhatja el az árhullám tetőzése Magyarországot. Karácsony Gergely főpolgármester jelentése szerint Budapestet sikerült 9 méteres magasságig felkészíteni az árvízi tetőzésre. Az árvízhelyzetről szóló pénteki híreket itt találod meg.
Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth Rádió "Jó reggelt, Magyarország!" c. műsorában szólalt meg, a beszélgetés témái a világgazdasági átalakulások, a magyar gazdaság helyzete, a bérek, az orosz-ukrán háború, valamint a migráció voltak. A kormányfő fontosabb kijelentéseiről ebben a cikkünkben számoltunk be.
Az Európai Bizottság élesen bírálta a magyar kormány legújabb bevándorlási fenyegetését, miszerint illegális bevándorlókat szállítanának Brüsszelbe a szerb határról. Anitta Hipper, a Bizottság szóvivője elfogadhatatlannak és az uniós jogot súlyosan sértőnek nevezte a tervet, amely veszélyeztetné a schengeni térség biztonságát is. Hangsúlyozta, hogy a Bizottság minden rendelkezésre álló eszközt bevet, hogy biztosítsa a jogszabályok betartását, és kapcsolatban áll nemcsak a magyar, hanem a szomszédos országok vezetésével is.
A magyar miniszterelnök, Orbán Viktor sürgeti az orosz és ukrán vezetők találkozóját a háború lezárása érdekében. Az olaszországi Cernobbióban megrendezett Ambrosetti Fórumon elhangzott panelbeszélgetésen a kormányfő hangsúlyozta a kommunikáció fontosságát a konfliktus megoldásában - írta a Politico.
A tanulókat érintő tiltás után Pintér Sándor belügyminiszter rendelettel korlátozza a pedagógusok mobiltelefon-használatát.
Egyre szorosabb a kapcsolat a Trump-kampány, valamint a Republikánus Párt konzervatívabb szárnya és a magyar kormánypártok között. Sok amerikai jobboldali politikus viszont nem örül ennek a folyamatnak, főként az ukrajnai háborúról szóló eltérő álláspontok miatt, sokan attól tartanak, hogy Magyarország befolyásolni az idei amerikai elnökválasztást.
A magyar kormány az Európai Bizottság által kiszabott rekordbírság miatt jogi lépéseket tervez, hogy érvényesítse igényeit Brüsszellel szemben. A Belügyminisztérium parlamenti államtitkára, Rétvári Bence bejelentette, hogy Magyarország a határvédelemmel kapcsolatos költségekért 900 milliárd forint kártérítést követel. Ezt ütköztetnék a Magyarországra az Európai Unió Bírósága által kiszabott 200 millió eurós egyszeri, és napi 1 milliós bírsággal.
Egyre biztosabb, hogy Magyarország több mint 1 milliárd eurónyi uniós forrást elveszít az év végén, mivel decemberben lejár egy határidő a jogállamisági eljárás által felfüggesztett támogatásoknál. Eközben a magyar kormány és az Európai Bizottság tárgyalásai a még felfüggesztett kohéziós pénzek kiszabadításáról, valamint az Erasmus-ügyről hónapokkal ezelőtt megrekedtek. Várhatóan az őszig, az új uniós végrehajtó testület felállításáig nem is folytatódhatnak. A magyar kabinet az EU-s tisztviselőkre mutogat ezügyben, míg több hitelminősítő is osztályzatrontási kockázatnak tartja az EU-források részleges vagy teljes elvesztését.
Az eurócsoport elnöke, Paschal Donohoe, Írország közkiadási minisztere a jövő hétig dönt arról, hogy megtartják-e az eurózóna pénzügyminisztereinek budapesti találkozóját – jelentette a Politico két, névtelenséget kérő uniós tisztviselőre hivatkozva. A magyar soros EU-elnökség egyre több eseményét bojkottálják a tagországok és az Európai Bizottság.
Cseh vezetők hétfőn arra figyelmeztettek, hogy az európai egység és biztonság gyengítésére irányuló orosz kísérletek meghozzák gyümölcsüket: már most is egyre megosztottabbak az európai országok társadalmai, ami súlyos veszélyt jelent a demokratikus rendszerekre is. Bírálták a magyar kormány lépését is, hogy egyszerűbbé tette a tartózkodási engedélyek megszerzését az orosz és fehérorosz állampolgároknak, ezért azonnali lépéseket sürgettek – számolt be az Euractiv.
Az Európai Unió új, ötéves ciklusában teljesen felborulhat az eddigi status quo, mivel a keleti tagállamok éppen hatalomátvételre készülnek. A kelet-európai nemzetek kialakulóban lévő, „szárnyállamoknak” nevezett koalíciója arra készül, hogy jelentősen befolyásolja az EU döntéshozatalát és a transzatlanti politikát. A hatalmi dinamikát az északi országok, a balti államok, Lengyelország, Csehország és Románia rúgná fel, összehangolva közös politikai törekvéseiket, hogy leszámoljanak vagy rivalizáljanak a most domináns német–francia-tengellyel. Noha Orbán Viktor magyar miniszterelnök az elmúlt tíz évben sokszor szorgalmazta, hogy álljon össze egy V4-es vezetésű keleti blokk, amely a nyugati tagállamok ellensúlya lehetne, Magyarország minden jel szerint teljesen kimarad az új hatalmi erőtérből.
Cikkünk folyamatosan frissül a háború eseményeivel.
Eltérő stratégiával készülnek az egyes országok.
Egyszerűbbé, átláthatóbbá, olcsóbbá válnak a bankszámlák a jegybank szerint.
Egész napos hírfolyamban követjük végig a fontosabb információkat.
Hosszú ideje nem látott összeomlás történik a tőkepiacokon.
Az egyetemi tanár, ex-jegybankár a Checklistben értékelte Trump legújabb vámjait.
Hogy tudunk-e még versenyezni a lengyel vagy a nyugat-európai agrártermékekkel, az is kiderül az Alapvetés podcast új műsorából.
